~Kim~
Mennyi lehet az idő? Talán 10 óra? Vagy 11? A nap már magasan járhatott,sugarai pedig beszöktek a redőny résein keresztül,ezzel megvilágítva a szobát. Mellettem Kellin még békésen aludt. Egyik keze lazán az oldala mellett nyugodott,a másikkal engem karolt át. Óvatosan kibújtam az öleléséből,és felültem. Automatikusan a mobilom felé nyúltam,ahol hamar kiderült a "Hány óra van?" rejtély...
-Fél tizenkettő?-mondtam ki hangosan,mire ő átfordult a másik oldalára...eléggé odavan szegény. Tegnap talán nem kellett volna kibontanunk azt a magányos üveg Jack Daniel's-t,de nem nagyon ellenkeztem,hiszen nem vagyok álszent,imádok a pillanatnak élni. Elég rendesen kiüthettük magunkat azt hiszem... Bár többek között ezért is érzem magam mindig Kellin mellett biztonságban. Tudom,hogyha vele vagyok,ihatok akármennyit,úgyis hazaráncigál a buliból és nem engedi,hogy valami hülyeséget csináljak,amit később ezerszer megbánnék. Igazi barát...bár ez megmutatkozott már évekkel ezelőtt. Emlékszem,mikor még gimiben az egyetlen pasimmal nem ért a kapcsolatom túl jó véget,elmentem egy klubba,majd leittam magam. Eszméletvesztésig akartam inni,s annak ellenére,hogy 17 voltam csak, néhány helyen ez nem volt akadály az alkoholfogyasztáshoz. Ő pedig ott volt mellettem,és vigyázott rám. Egyedül benne bíztam meg annyira,hogy elmondjam a teljes igazságot,végig hallgatott. Egy igazi baráthoz híven,miután a gyomrom felmondta a szolgálatot,fogta a hajam hányás közben. Habár két nő megszólta amikor a mosdóba kísért,ő csak odavetett foghegyről valamit,bemutatott nekik és tartott,hogy el ne essek a saját lábamban. Még haza is kísért,pedig tudta,hogy anyám már az ajtóban fog állni,hogy valakit leüvölthessen. Az a valaki én voltam...viszont szegény Kellinnek is jutott az "áldásból" és haza zavarta.
-Hé...-bökdöstem.-Ébresztő!
-Ne molesztálj!-vergődött egy sort,majd a hátsójával lelökött az ágyról.
-Seggfej.-zsörtölődtem,egy elnyomott mosoly kíséretében,majd kivánszorogtam a fürdőszobába.
Hmm. Enyhén pia és izzadtság szagom volt még,amiből levontam a tényt,hogy tegnap nem vesződtem a zuhanyzással. Miután pótoltam ezt a fajta mulasztásom,vaníliaillatba burkolózva szálltam ki a zuhanyfülkéből. Felöltöztem,és tettem fel egy leheletnyi sminket,hogy emberi kinézetet kapjak. A törülközőm visszavittem a szobába,s helyette felmarkoltam a telefonom. A konyhába menet összefutottam Justinnal.
-Reggelt.-biccentett.-Kellin?
-Alszik.
-Ki kéne paterolni az ágyból,1 óra múlva fotózáson kéne lennie a bandának...
-Én már próbáltam,de a padlón kötöttem ki,szóval te jössz.
Elviharzott mellettem,majd öt perc múlva elégedett fejjel jött vissza,nyomában a hangosan káromkodó,csurom vizes haverommal.
-Hogy lehetsz ekkora gané?-nyavalygott.
-Sajnálom,de drasztikusabb módszerekhez kellett folyamodnom.-vigyorgott...Miért nem hallottam Justin hangjában egy csepp megbánást sem?-Úgyis hajat mostál volna,nem?
-Nem állt szándékomban.
-Pedig nem ártott volna...-nézett rá fitymálóan.-Ilyen fejjel max egy "Kérem támogasson minket az adója 1%-ával!"fotót tudtunk volna összehozni.
-Faszfej.
-Én is szeretlek kicsim. Ha sietsz,már csak samponoznod kell,és öblíteni.-mosolygott negédesen,s már lökdöste is Kellint a fürdőszobába.
-Nálatok minden reggel ilyen?-kérdeztem.
-Csak a jobbak.-terült el újra az arcán egy diadalmas mosoly.
Megreggeliztem,miközben beszélgettünk Justinnal. Egészen jó arc a srác,ha nincs benyomva... Egy fél óra múlva Kellin somfordált elő frissen mosott hajjal,fekete szaggatott nadrágban és szürke pólóban. Elemelt egy almát,majd a szendvicset is,amit neki készítettem.
-Köszi.-harapott bele.-Mikor is mész lakásnézőbe?
-Nem tudom,még nem hívtak.-néztem a telefonom kijelzőjét.-De ha lesz valami,írok.
-Rendben,találkozunk még.-ölelt meg futólag,és már sietett is Justin után,aki már birtokba vette az SWS furgont.
Nem nagyon tudtam mivel elütni az időt,így lassan és kényelmesen mindent összepakoltam a táskámba,hogyha minden jól megy,már cuccolhassak is át. Éppen az ágyon feküdve firkálgattam unalmamban a rajztömbömbe,mikor megcsörrent a telefonom. Andy volt az.
-Szia.
-Szia.-hallottam mély hangját.-Azért hívlak,hogy ráérsz három körül? Lenne egy kis szabadidőm,hogy megmutassam a kérót.
-Persze,ráérek.-bólogattam,mintha látná.
-Fel tudod írni valahova a címet?
-Aha.-húztam az ölembe a rajzlapot és megfordítottam. Miután lediktálta,elismételtem,hogy jót írtam-e fel.
-Akkor majd találkozunk.-mondtam.
-Igen. Majd találkozunk.
-Szia.
-Szia.
Elég tárgyilagos volt a beszélgetés,és a számomra megszokottaktól kínosabb,ami nem meglepő,tekintve,hogy alig ismer. Remélem idővel oldódik majd köztünk a hangulat. Ezután,mint ígértem,üzentem Kellinnek,hogy háromra megyek,mire nemsokára jött a válasza. "Mi nem végzünk,csak négykor(közbe jött egy interjú is),de vigyázz magadra!" Az SMS végén elmosolyodtam,mert tudtam,hogy miért írta. Én az a fajta ember vagyok,akinek nem kell keresnie a bajt,az megtalálja őt... Szegény szüleimet gyakran az őrületbe kergettem,s mindig megrohamozták a szülői értekezleteken,persze nem a jegyek miatt. Deviáns magatartásom mellett jó tanuló voltam.
Még van egy bő másfél órám...unalmamban a telefonomról próbáltam lerajzolni egy nyári pillanatképet,amin én és Kellin épp fejjel lefelé lógunk a kedvenc fánkon. Egy magas fűz volt az,ami egy közeli halastó mellett állt. Sokat jártunk ki oda. Sátoroztunk,fára másztunk,zenéltünk...egy kicsit hiányzanak ezek az idők. Gondtalanok voltunk,szabadok és néha felelőtlenek. Bár azt egy kéz töréssel megúsztam. Mint mindig,most is zenehallgatás közben rajzoltam,ami elvonta a figyelmemet kábé mindenről. Csak a lapra koncentráltam,az idő megszűnt. Nemsokára arra eszméltem fel,hogy 20 percem van rendbe szednem magam,és megkeresni a címet. Fasza...
Lihegve fordultam be az utolsó sarkon, és szaladtam a társasház felé. Andy már kint állt,valószínű rám várt,miközben cigizett.
-Bocs a késésért. Sok dolgom volt.-hazudtam. Mégsem ismerhettem be már az elején,hogy ilyen szétszórt vagyok a nap 24 órájában.
-No problem.-pöccintette el lazán a csikket.-Gyere,a harmadikon vagyunk.
A nappali ami fogadott nagyon otthonos volt. Közepén egy nagy fekete bőr kanapé terpeszkedett,előtte pedig LCD TV volt DVD lejátszóval. A dohányzó asztalon volt egy pár üres sörös üveg és chipses zacskó,amit Andy gyorsan el is takarított onnan.
-Bocs a kupi miatt. Sokat csöveznek nálam a srácok...Persze rendet nem tudnak maguk után tenni.-morgott.
-Nem gond.-nézelődtem tovább. Volt egy apróbb könyves polc is,amin leginkább magazinok és képregények kaptak helyet. Azért volt néhány regény is,de csak a horror-krimi fajtából. A nappaliból nyílt a konyha,amiben egy fekete márvány pultba építve helyezkedett el a gáz,alatta a sütővel. A hűtő mellett pedig a mosogató volt. Ahhoz képest,hogy ez egy "pasi barlang" lenne szép rend van és tisztaság.
-Szóval ez a konyhánk. Ne tévesszen meg a jó felszereltség,egyáltalán nem tudok főzni. Még a pirítóst is odaégetem. Viszont a kávé főzőt még csak egyszer rontottam el.-dicsekedett.
Elmosolyodtam.
-Majd én megmentelek.-ajánlottam fel. Talán lesz értelme,hogy tavaly anyám addig nyúzott,amíg el nem végeztem egy főző tanfolyamot...
-Jól hangzik...-mosolygott.-Megmutatom a szobád.
Egy rövid,keskeny folyosón mentünk végig ami a végén két felé ágazott.
-Ez az enyém.-mutatott a bal oldali ajtóra.-Ez pedig a tiéd lenne.
Benyitott,és egy kék falú szoba fogadott minket,egy pár fa bútorral. (Bár az egész házban ez a szín dominált,amit nem bántam. Kedvencem a fekete és a piros mellett.)
-Hű. Nem is mondtad,hogy be van rendezve.-forgolódtam. Egy tágas ágy volt rögtön az ajtóval szemben,mellette éjjeliszekrények. Volt egy tükrös komód is,és egy kényelmesnek tűnő szék is...sőt még egy apró erkély is nyílt az utca felé. Ablak helyett az adott fényt. Nyílt a szobából még egy nagyon apró helyiség is,ahová egy nagy ruhásszekrény volt beállítva.
-Ez itt Los Angeles. Sokaknak csak egy nejlonszatyornyi cuccuk van. Elvárják a komfortot.-vont vállat.
-Nagyon tetszik...
-Ennek örülök.
-És a mosdó merre van?-fordultam meg olyan sebességgel,hogy neki ütköztem a mögöttem álló Andynek. Pontosabban a mellkasának. Elképesztően magas volt,fejem búbja kábé az álláig ért,kellemes illat lengte körül. 'Kim,te hülye! Nem gondolkozhatsz az illatán. Ez mi beteg már?! Nem gondolkozhatsz azon,hogy milyen szép kékesszürke szeme van,mély szexis hangja és cuki mosolya...Nem! Ő lesz a lakótársad. Semmi több.' Korholt a belső hangom. Igaza van.-Bocsi.-motyogtam zavartan és megesküdnék rá,hogy ezt elárulta a rákvörös fejem.
-Semmi baj.-felelte vidáman,s már ment is előre.
A fürdőszoba a folyosó legelején volt jobb kéz felől. Nem tudom hogy kerülhette el a figyelmemet.
-Végállomás.-jelentette ki,majd lenyomta a kilincset.
A kád és a mosdó kagyló fehér volt,de a csempék kék színben pompáztak. Olyan tökéletesen összhangban voltak egymással. A wc is innen nyílt,egy harmonika ajtóval választották el a két helyiséget.
-Mit szólsz? Úgy egészében.
-Hát,azt hiszem alig várom,hogy beköltözhessek.
Ezek után váltottunk még pár szót,s öt órára beszéltük meg,hogy átcuccoljak.
~Andy~
A furgonban ültem a srácokkal,s a házamhoz tartottunk mindannyian a próba után. Én azért,mert megbeszéltük Kimmel,hogy ötre jöjjön a cuccaival,a többiek pedig csak szeretnek nálam lógni,s a sörkészletem pusztítani. "Az én kis csöves családom."gondoltam körbepillantva a kocsiban. Jake épp Jinxx-et nyaggatta,és egy hiányos öltözetű lányról készült képet tolt az orra alá azzal a kérdéssel,hogy szerinte igaziak-e a didkói...Jinxx eleinte szabadkozott,hogy hát neki barátnője van,mire Jake leoltotta,hogy azért cölibátust ne fogadjon már...végül szakértő szemmel megállapították,hogy tuti plasztikáztatott. Ash mellettem candy crush-ozott,CC pedig a volán mögött ült. Én pedig zenét hallgattam,de valamilyen furcsa oknál fogva nem nagyon kötött most le a scramo rock,ami a fülemben bömbölt. Nem tudtam másra gondolni,csak Julietre és Kimre...mármint arra,hogy a lány a puszta megjelenésével és viselkedésével olyan érzéseket váltott ki belőlem,amiket már egy évvel ezelőtt elhatároztam,hogy soha többé nem akarok érezni. Olyanokat mint amiket anno Juliet mellett éreztem. Már vagy egy éve,hogy szakítottunk,de még mindig valamilyen szinten fájt,és gyűlöltem őt...
-Srácok,nyugi már.-szólt hátra CC a két veszekedő fiúra.-Mindjárt odaérünk.-kanyarodott be az utcába.
-Nem hagy békén.-panaszkodott Jinxx.
-Nyenyenyenye.-nyújtott nyelvet Jake,mintha az oviban lennénk,de Jinxx reakcióra sem méltatta.-Ash,vélemény?-tolta az ő orra alá is a képet.
-Micsoda kannák öcsém!-meresztette szemét a képernyőre.
-Csak nem valami kézműves webshop? Rendelhetnétek nekem egy köcsögöt,amiért a másikat lerúgtátok az asztalomról.-szóltam közbe.
-Cimbi,inkább hálás lehetnél nekünk,amiért megmentettünk attól a förtelemtől...amúgy is,jövő karácsonyra kapsz újat a muterodtól.-vigyorgott Ash. Na igen,anyám nagyon nem ismer...mindig is olyan tömeg ajándékokat adott nekem,amiket azután soha nem használtam. Mintha vásárlás közben arra gondolna,ő minek örülne.
-Igaz.-húztam a számat.
-Megjöttünk srácok.-jelentette be CC a nyilvánvalót.
-Na,eressz,finganom kell.-vergődte át Jinxx-en magát Jake,hogy mihamarabb kijusson az ajtón.
-Legközelebb nem ülök e mellé az állat mellé.-húzta az orrát Jinxx.
-Öreg,örülj,hogy kimászott.-röhögte ki Ash.
Odakint a bejáratnál már állt egy másik kocsi is. Egy kék terepjáró.
-Cső Quinn.-intettem Kellinnek.-Kim.-biccentettem felé is,s a többiek is üdvözölték.
-Hello Biersack.-válaszolta a srác.
-Sziasztok.-szólt Kim.-Nos,akkor segítenétek cipekedni?
Nem volt sok cucca,csak 3 bőrönd,egy jól megpakolt sporttáska és egy gitártartó.
-Majd én hozom a kicsikét.-kapta fel a gitárt Ash érzelmesen. Kellinnél már volt egy bőrönd,szóval én hoztam még egyet és Jinxx.
Ash,Jinxx és CC lihegve vetette magát a kanapéra,s csak Jakeben volt akkora lélekjelenlét,hogy a hűtőig slattyogjon sörért. Azért nem egy sétagalopp a harmadikon lakni. Kim megmutatta Kellinnek a szobáját,aki utána lépett is,mert "sok dolga van még"...a fiúk TV-ztek,s mivel engem nemigazán foglalt le most a dolog ezért benéztem lakótársamhoz,hogy halad a kipakolással. Egy kupacnyi rajz volt szétszórva a földön,ő pedig egy párat az ágyára készített,hogy felragassza a többi szerencséshez a falra. Volt ott már együttes logó,portré és családi kép rajzolt változata,s mit ne mondjak elég profik voltak.
-Hűha. Ezek kibaszott gyönyörűek.-térdeltem le a rajzkupachoz,és nézegetni kezdtem őket.
-Köszönöm-mondta,majd hirtelen lesápadt,amikor egy Blink182-es smiley-s logót emeltem fel.
-Ne nézd tovább,rondák.-mondt a kétségbeesetten,de nem hallgattam rá. Félre raktam a kezemben lévő rajzot,és remegő kézzel nyúltam az alatta lévőért,amin én voltam ábrázolva... betört orr,feldagadt száj,felrepedt szemöldök. Hirtelen mazsola méretűre zsugorodott a gyomrom,és elképedve néztem fel a könnyes szemű lányra.
-Te voltál az?
-Hűha. Ezek kibaszott gyönyörűek.-térdeltem le a rajzkupachoz,és nézegetni kezdtem őket.
-Köszönöm-mondta,majd hirtelen lesápadt,amikor egy Blink182-es smiley-s logót emeltem fel.
-Ne nézd tovább,rondák.-mondt a kétségbeesetten,de nem hallgattam rá. Félre raktam a kezemben lévő rajzot,és remegő kézzel nyúltam az alatta lévőért,amin én voltam ábrázolva... betört orr,feldagadt száj,felrepedt szemöldök. Hirtelen mazsola méretűre zsugorodott a gyomrom,és elképedve néztem fel a könnyes szemű lányra.
-Te voltál az?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése